Bejelentkezés



Időjárás

Szavazás

Értékelje a sugásfürdői sípályát!

Üzenőfal

Legújabb üzenet: 1 éve, 5 hónapja
  • Ceglédi Csaba:
    Eltelt 9 nap de senkitől válasz nem érkezett.Mi itt Magyarhonban kicsit pörgősebbek vagyunk.Kösz
  • Ceglédi Csaba:
    Valami miatt a telefonszámok nem mennek át.0040267313649,0040267325679,
  • Ceglédi Csaba:
    A telefonszámok még egyszer:0040267313649,0040267325679,a kislányukat Babának szólítottuk,ma kb.27 éves.Nevem Ceglédi Csaba 7400.Kaposvár Tallián Gy. u.50.0036209477519.email:cegcsaba@gmail.com segítségüket köszönöm !
  • Ceglédi Csaba:
    családot.A telefonszámuk a régi így nem kapcsolható.A telefonszámok a következők:0040267313649,0040267325679,a Posta biztos tudja,hogy ezen számok mire változtak.A hölgy neve Costa Teréz a férje román,Doru-nak szólítottuk a kisleányt Bab
  • Ceglédi Csaba:
    Tisztelt Városlakók!A segítségüket kérném egy személy ill. a családja felkutatásában.Kb. 15 éve felejthetetlen napokat töltöttünk a városukhoz közeli Sugasfürdő erdészházában.Pár éve hiába próbálom felkutatni az akkori ismerős

Csak regisztrált felhasználók küldhetnek üzenetet

A nap képe

A nap képe

Ünnep előtt Kelet kapujában

Olvasóink értékelése: / 0
Értékelés:
2014. május 27. kedd, 08:41
Kategória: Közélet
 

„Gábor Áronról életében készült hiteles arczkép nem maradt. Amit én Kreith gróf gyűjteményében Budapesten láttam (lóháton ül, körülötte tolongó nép, ujonczok, háta mögött háza pitvarában szülői, kik bucsút intenek), az egész csak képzelet játéka.” (Nagy Sándor hidvégi pap, 1896)

Albert Levente felvételei

Bereck, Gábor Áron szülőhelye, de a köz­ségközponthoz tartozó Ojtoz is rászolgál a Kelet kapuja jelképes elnevezésre, hiszen Bereck címereleme is sugallja, hogy a posta, a cserekereskedelem és a fuvarozás már földrajzi helyzeténél fogva is erre tette alkalmassá. Hogy honvédelmi harcunk hőse, Gábor Áron bölcsőjét is itt ringatták, a messziről érkező idegen kevésbé tudja, de a Moldva felől felénk jövő, ha meglátja az ojtozi római katolikus templom homlokfeliratát, sejtheti, és Bereckbe érve meg is bizonyosodik arról, hogy Erdély földjére lépett. A berecki önkormányzat és Dimény Zoltán polgármester, a település szülötte ezt mindig szem előtt tartotta és tartja most is, hiszen emlékévbe lépett Bereck.

 

Ez egészen más világ

– Alkalmi kocsival jöttem idáig a Prut túlsó partjáról, tovább mennék Brassóig, ott dolgozó fiamékhoz, de mert idáig jött a kocsi, s mert megéheztem, falatozom – igazolta magát, miként utóbb kiderült, egy moldovai ember, Ioan Simiu, s mint kalácsot, úgy majszolta a Bereckben sütött friss pityókás kenyeret. – Nemhogy ilyen kenyeret nem ettem még soha, de ez itt egészen más világ! Mások a házak, mások az emberek, még a templom sem olyan, mint mifelénk, s azt a nyelvet, amelyet a járókelők beszélnek, soha nem hallottam: ez akkor már Erdély?

A berecki önkormányzat adott arra, hogy mindenki hasonlóan érezzen, ha átlépi az Ojtozi-tetőt. Folyamatosan szépül és változik a település képe: több a mutatósabb ház, több a virág, a gondozottság jele.

A katasztrófavédelem új „támaszpontja”– Ezt a romlófélben lévő házat pedig megvásároljuk – mutatta a polgármester –, hogy ne csúfoskodjon itt, a főút mellett, mi több, hamarosan megújul a tetőzete, és új köntöst kap a központi római katolikus templom külseje is, vakolatát megviselte az idő. Adunk arra, hogy jobban mutasson az egykoron mezővárosi ranggal rendelkező település, de ezt a fajta gondoskodást már Ojtozban is észlelheti, aki erre jár: most épül ott – önerőnkből – a korszerű gyalogjáró, szépül a templom és környéke.

S ha az Anselmo-fogadó székely kapujától még nem, az útszéli árusok friss kemencés kenyerei és a kürtőskalács láttán már megbizonyosodhat az érkező afelől, hogy Erdély kapujába ért – tesszük hozzá mi.

 

Jusson és maradjon is

Dimény Zoltán polgármester szobájában ott látni a megyei önkormányzat elismerő oklevelét, ugyanis a berecki községvezetés sikeresen pályázott és fejlesztette az elmúlt időszakban a települést. Évi költségvetése is jelzi, hogy a megkezdett munkálatokat be kell fejezni, újabbakkal kell folytatni.

Dimény Zoltán– Befejezésre váró és újabb tervek is vannak – folytatta mondandóját az elöljáró. – Jobbára túl vagyunk a községközpont infrastruktúrájának kiépítésén, két éve folyik a munka, és még mindig aszfaltozni kell a település utcáit, ami hároméves program. Most az Iskola utcán a sor, a hegyen álló görögkeleti templom irányába. Komoly vízlefolyó rendszert építünk, mert meredek a lejtő, hirtelen károkat tud okozni a domboldalból folyó vizek eróziós munkája. Egy pillanatig sem feledkezik meg az önkormányzat a községközponthoz tartozó Ojtozról és Kézdimartonosról. Ennek eredményeként épült járható aszfaltos bekötőút Martonos felé, s mert van kibővített ivóvízhálózata, sürgősnek mutatkozik a csatornarendszer kiépítése is. Ojtoz-telep régi ivóvízhálózatát, amely már tarthatatlan állapotban volt, felújították, és támogatják a templom tatarozását, az egykori papi lakás javítását, ahol ravatalozó alakul. A polgármester elmondta, ha munkál a gazdaszellem, akkor saját költségvetésükből is sok szép dolgot megvalósíthatnak, mert Bereckben a jelszó: jusson, de maradjon is! Hamarosan megkezdik a berecki kulturális központ előterének rendezését, önerőből építettek kerítést és igényes székely kaput az ojtozi történelmi emlékpark és emléktemplom bejáratához. A községvezetés évente általában 60 ezer lej erejéig támogatta-támogatja – a hívek lélekszámának arányában és a szükségteletekhez mérten – a helybeli történelmi egyházakat, az oktatási, művelődési és sportéletet. Magunk is megtekintettük az egyre korszerűbb sportpálya szomszédságában a helyi katasztrófavédelem és tűzoltószertár korszerű épületét, ahol látogatásunk idején szerelték a központi fűtést, a vízvezetéket, végezték az utolsó simításokat, s ígéretek szerint önálló-fizetéses men­tőegység megteremtésére van remény, amely szükség esetén azonnal ki tudja majd szolgálni a közeli Szentföld településeit. Jó szellem uralkodik a községi tanácsban – mondták –, sok mindent közösen oldanak meg, sok esetben ez a munka sikerének titka.

 

Gábor Áron Emlékévre készülnek

Balogh AndrásA helybeli művelődési központ két kiadványát nyújtotta át Balogh András, amit kitartó következetességgel szerkeszt évek óta: a Berecki Harangszó közművelődési és közéleti havilap az emlékévet beharangozó számát és évkönyvét. Az ünnepi válogatás a legendás ágyúöntő életének mozzanatait emeli ki, s az írások zöme jeles tollforgatók munkája, és természetes, hogy a forradalmár őrnagyról, Bereck szülöttéről szól, akire november 27-én, születésének 200. évfordulóján Bereckben egyhetes nagyszabású rendezvénnyel emlékeznek. Imreh István, Egyed Ákos, Magyari Lajos, Sombori Sándor, Demeter Lajos helytörténész, Ferentzi László helybeli nyugalmazott igazgató-tanár és az évkönyv szerkesztője, Balogh András prózával, Kányádi Sándor, majd a helybeli Bodó Csilla Márta verssel villantja fel az eresztevényi temető hantjai alatt porladó hősünk arcképét, tetteinek súlyát és legendás halálát is. Csutak Levente veretes grafikáinak elemeivel, Jakabos István és Bodó Csaba helyi faragóművész munkáival illusztrálták az ünnepi év­könyvet.

– Az emlékévbe ágyazódik július másodika is, amikor Gábor Áron halálának 165. évfordulójára emlékezünk – tájékoztatott Balogh András. – A bereckiek úgy tekintenek Gábor Áronra, mint a hősre, aki nem tudott elszakadni szülőföldjétől, amikor népét veszély fenyegette, a szabadságért vívott küzdelemben életét áldozta. Az elkövetkező rendezvényeken majd jobban kiemeljük a szabadságharcban betöltött szerepét és történelmi nagyságát, nevelő szándékkal közelítjük nap­jainkhoz legendás alakját. Balogh András, a művelődési központ igaz­gatója elmondta, hogy nyáron egymást követik a rendezvények, a kicsengetési ünnepség után az önkormányzat megkezdi a művelődési központ előterének rendezését a megyei tanács által meghirdetett pályázati alapokból. A vakáció után újra beindulnak a színjátszó csoport próbái, hiszen ők egy évben két-három előadással is fellépnek. Szervezőjük-irányítójuk Márkos Imola könyvtáros. Örvendetes, hogy Ta­mási-darabbal készülnek, év végére pedig kabaréműsorral jelentkeznek.

 

Egy helytörténész műhelyében

Tibád Sándor

Hogy az ünnepi és történelmi hangulatnál maradjunk, felkerestük a berecki helytörténészt, írót, a helybeli Comenius Álta­lános Iskola nyugalmazott történelemszakos tanárát, Tibád Sándor volt mikós diákot, akinek lakása valóságos historikus műhely, s aki számos írásban, tanulmányban, kiadványban rögzítette mindazt, amit felette fontos megőrizni az utánunk következő emberöltők számára. Tibádnak öröm, hogy megírhatta A templom és iskola – A berecki népiskolai oktatás története című tartalmas és okadatolt kéziratát, de üröm is, mert egyre jobban elapadtak azok az előzetesen beígért anyagi források – a testvértelepülésen, Hódmezővásárhelyen, és helyben is –, amelyekkel a részletes helytörténeti tanulmányok kiadását vállalni tudnák. Menet közben – ráadásul – a Lemhényben lakó Mike Géza volt mikós diákkal, egykori községvezetővel, aki kiváló helyismerő, hosszú munka eredményeként elkészítették Lemhény község monográfiáját is. A kézirat szakmai lektorálására Kádár Gyula történész-írót kérték fel. Tibád Sándor, a helybeli Gábor Áron-emlékház és emlékbizottság kuratóriumi tagja elmondta, hamarosan tatarozni kell az emlékházat is, tetőzetét, hátsó oldalát, pádimentumát kikezdte az idő.

– Függetlenül ezektől a hétköznapinak tűnő gondoktól, nemes és szép elhatározásunk, hogy folytatjuk az emlékház udvarán álló emlékkopjasort. Most a július 2-i emlékezetes és végzetes kökösi csata és Gábor Áron halálának emlékére új kopjafát állítunk, amit az esemény napján szenteltetünk fel. Fontos emlékeztetni az érdeklődőket, hogy Gyár­fás Jenő festőművész, Földi István író, Sombori Salamon Sándor tanár, író, Khell Ödön alapítványi elnök és Orbán Árpád volt megyeitanács-elnök emlékének szentelt kopjafák után egy újabbat is láthatunk már az emlékház kertjében, szám szerint a hatodikat, melyet Handra Ke­lemen (1937–2012), a Gábor Áron Alapít­vány alelnöke emlékére állítottak. A kezdeményezés dr. Grezsa Fe­renc nevéhez fűződik, a magyarországi Nemzeti Ivó Kupa – Ezer Nem­zetség Baráti Társaság állíttatta, és Bodó Csaba berecki faragómester alkotása. A kopjafasorral az utókor azok előtt tiszteleg, akik valamilyen formában hozzájárultak az ágyú­öntő Gábor Áron alakjának népszerűsítéséhez.

Elkészült viszont a Mi, ötvenhatosok címet viselő kiadvány kézirata is – tájékoztatott Tibád, a­melynek vaskos anyagát sok munkával ő szedte csokorba, Dávid András gyógyszerész a kézirat társszerzője. A kiadvány részben hasonló más ilyen jellegű, a mikós évfolyamok emlékét idéző kötetekhez. Száz­egy vallomást tartalmaz az akkor végzett öt osztály tanulóitól. Előszavát Albert Ernő, a kollégium nyugalmazott igazgató-tanára írta, és az augusztus 22-re tervezett 58 éves érettségi találkozójukon mutatják be, amelyre meghívják igazgatójukat, Albert Ernőt, Antal Miklós osztályfőnököt és Delne András vegytan szakos tanárukat is.

Forrás: Háromszék Napilap (www.3szek.ro)


 

Hozzászólások
  • Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást!
 

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
Hirdetés

Eseménynaptár

Hamarosan

Nincs esemény

Mai

2019. szeptember 18., 18:00
Bibliaóra
A nap összes eseménye »

Heti

2019. szeptember 18., 18:00
Bibliaóra
A hét összes eseménye »

Önök írták

Szennyes-teregetés 2013. december 05. csütörtök, 15:45
Írta: hon hunor

Megbotránkozva olvastam minap a Háromszékben Kádár Gyula polgártársam álláspontját városi tanácsunk ama bölcs határozatával kapcsolatosan, mely szerint városunk területén tilos lett a nyilvános ruhaszárítás.

Bővebben » Olvasói hírek »

Önök küldték

Tuzijatek, Kovasznai napok, 2009
Tuzijatek, Kovasznai napok, 2009
Küldő: Szasz Laszlo
Az önök képgalériája »

Sepsi-piac

Legfrissebb hirdetések
Médiapartnerek:
Háromszék
preload preload preload preload