Bejelentkezés



Időjárás

Szavazás

Értékelje a sugásfürdői sípályát!

Üzenőfal

Legújabb üzenet: 10 hónapja, 3 hete
  • Gal Tunde:
    valaki nem tudja, hogy a lakonegyedi jatszoterek karbantartasa kinek a feladata?
  • janosci:
    «link»
  • Marta:
    Ganodermás kávé, tea, kakaó. Rendeles az online webáruházunkban:«link»
  • janosci:
    Smile
  • janosci:
    Kifogástalan állapotban levő CANON LBP2900 lézernyomtató «link»

Csak regisztrált felhasználók küldhetnek üzenetet

A nap képe

A nap képe

Százesztendősen is derűvel szemléli a jövőt

Olvasóink értékelése: / 0
Értékelés:
2017. március 20. hétfő, 09:26
Írta: Hecser László   
Kategória: Közélet
 

A bardoci Hadnagy családban akkor is eseménynek számított március 15-e, amikor ezt a hatalom nem nézte jó szemmel. Az esetenként átlagosnál kicsit hangsúlyosabb ünneplésben volt némi vitézkedés is, de a mulatozás okát valójában az adta, hogy András bácsi épp a nevezetes napon született. A 101. életévébe lépett egykori mezőgazdasági munkás, majd fogatos nem mutatja korát, akár tíz-tizenöt esztendőt letagadhatna, s emlékezőtehetsége is kiváló.

Száz esztendőn túl a bardoci Hadnagy András. A szerző felvételeAndrás bácsi hatalmas családban nőtt fel. Édesapja első felesége a hetedik gyermek világrahozatalakor hunyt el, ezért újranősülni kényszerült. Négygyermekes székelyszáldobosi asszony lett a kiválasztott, akitől még született három – Andriska lett a legkisebb –, azaz volt idő, amikor tizennégy (!) gyermek futkorászott egyszerre Hadnagyék portáján.

Először 1938-ban sorozták be, esztendőre rá el is vitték román katonának, de nem sokat hordta a mundért, mert amikor 1940-ben a magyarok bevonultak Észak-Erdélybe, őket – az ezredorvos köszönetével, amiért olyan jól dolgoztak – hazaküldték. Ez jól is fogott, mert így lett ideje, hogy 1941-ben megnősüljön, elvegye azt a kislányt, Tókos Esztert, akivel bő hat évtizeden keresztül igazi társként éltek. A honvédséghez 1944. március 24-én rukkolt be, de itt sem szolgált hosszú ideig, mert alig egy év múlva Mezőzombornál fogságba esett.

Huszonhat hónapos fogságát a Don-vidéken töltötte, a legközelebbi város Sztalinó volt (mai neve Donyeck – szerk. megj.). Előbb könnyű munkát végeztettek velük, de hamarosan bányába küldték. Cipője olyannyira felsértette a lábát, hogy kórházba kellett szállítani, s felmerült, le kell vágni. A műtétnek és az orvosok odaadó munkájának hála, lába megmaradt, sérülésének köszönhetően a bányába sem kellett visszatérnie, helyette a láger udvarán dolgoztatták. Újabb betegség döntötte le lábáról, vérhast kapott, de a kórházban ismét jó kezekbe került, egy kis papírba csomagolt portól néhány nap alatt meggyógyult, s az emberséges gondozást is csak dicsérni tudja, amit jól példáz az is, hogy a tíz magyarnak külön helyet jelöltek ki az osztályon. Felépülését követően továbbra is a kórháznál tartották, ahol csoportjuk meszelt, festett, takarított, javítási munkálatokat végzett, ám ez sem tartott sokáig, „Az orvosok bejöttek, megtapogatták a seggünket, s akinek kemény volt, nem maradhatott. Mivel én egy jó barátom javaslatára azt mondtam, ács vagyok, egy gyár építéséhez vittek. Akkora termek voltak benne, hogy az egyik végéből nem láttunk át a másikba. Nehéz volt a munka, alig bírtam, hamarosan le is fogytam közel nyolcvanról negyvenre. A gyengélkedőben voltam, amikor egyszer bejött egy orosz orvos és tolmácsnak egy magyar, s felolvastak öt nevet, köztük az enyémet. A magyar orvos azt mondta: »Hadnagy András, maga hazamehet«, s hamarosan fel is tettek egy olyan szerelvényre, amelyen több lágerből szabadult magyarok voltak” – idézte fel szabadulásának pillanatait ünneplőinek az aggastyán.

Hazatérése 1947. június 2-ára esett, néhány évig a család földjén gazdálkodott, majd 1952-től kollektívtag lett. „Jöttek a kommunisták, biztattak, álljunk be, meglátjuk, jobb lesz, nem lesz semmire gondunk. Mindenki beállt, kivéve néhány nagygazdát, akiket aztán büntetésből egy éjszaka néhány hónapra el is vittek a Duna-csatornához” – mesélte András bácsi.

Nem voltak könnyű évek, de fiatal volt, szép emlékei is vannak ezen időkről. Csoportosan jártak kapálni és kaszálni, kézzel aratták a búzát, amelyet kévébe fogva vittek csépelni a géphez. Több évig ment ez így, aztán megjelent az a gép, amely aratáskor a cséplést is elvégezte: volt olyan év is, hogy negyven vagon búzát gyűjtöttek be, mellette pedig bőséggel volt here, zab és árpa is. A kollektivizáláskor a szarvasmarhákat elvették, de egy-egy tehenet mindenki megtarthatott, s ha bikaborjú lett, mázsásig nevelték, majd leadták, így lett némi többletjövedelmük, amelyből haladhattak, gyarapodhattak.

A jelenlegi viszonyokról nincs valami jó véleménye. Néhányan nagyban gazdálkodnak, de gépeket használnak, emberekre egyre kevesebb szükség van, s tisztes összeget sem fizetnek a föld bérléséért. Az állattartás sem jelent biztos megélhetést, mert a marhának gyenge ára van, nem kell már az ötmázsás borjú sem, hanem csak a még szinte szopósnak mondható egymázsás, abból pedig sok jövedelem nem lesz.

Hogy mit kér következő születésnapjára? Egészséget lányainak és fiának, az unokáknak és a hét dédunokának, magának meg jó füleket, mert ha megromlott látása miatt már tévét nem nézhet, bár a rádióban oly gyakran játszott magyar dalokkal szórakoztathassa magát.

Háromszék Napilap (www.3szek.ro)


 

Hozzászólások
  • Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást!
 

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
Hirdetés

Eseménynaptár

Hamarosan

2017. március 29.
Egy hét a sürgősségen
2017. március 29.
Ügyelet
2017. március 29.
Évfordulós ünnepség
2017. március 29.
Elváltak és újraházasodottak hétvégéje
2017. március 29.
Bábszínház
2017. március 29.
Kiállítás

Mai

2017. március 29., 08:00
Pályázat
2017. március 29., 08:00
Arany- és gyémántlakodalmasok köszöntése
2017. március 29., 08:00
Kiállítás
2017. március 29., 08:00
Pályázat
2017. március 29., 08:00
Röviden
2017. március 29., 10:00
Tudományos rendezvény
2017. március 29., 16:00
Ingyenes magyar állampolgársági ügyintézés
2017. március 29., 18:00
Mozi
2017. március 29., 18:00
Bibliaóra
2017. március 29., 19:00
Színház
2017. március 29.
Ügyelet
2017. március 29.
Elváltak és újraházasodottak hétvégéje
2017. március 29.
Múzeum
2017. március 29.
Bábszínház
2017. március 29.
Kiállítás
A nap összes eseménye »

Heti

2017. március 28., 09:00
VÖRÖSKERESZT
2017. március 28., 09:30
Röviden
2017. március 28., 18:00
Arany János-emlékest
2017. március 28., 18:00
Mozi
2017. március 28.
Ügyelet
2017. március 28.
Ingyenes magyar állampolgársági ügyintézés
2017. március 28.
Színház
2017. március 28.
Székelyföldi Legendárium-karnevál
2017. március 28.
Bábszínház
2017. március 28.
Tudományos rendezvény
2017. március 29., 08:00
Pályázat
2017. március 29., 08:00
Arany- és gyémántlakodalmasok köszöntése
2017. március 29., 08:00
Kiállítás
2017. március 29., 08:00
Pályázat
2017. március 29., 08:00
Röviden
2017. március 29., 10:00
Tudományos rendezvény
2017. március 29., 16:00
Ingyenes magyar állampolgársági ügyintézés
2017. március 29., 18:00
Mozi
2017. március 29., 18:00
Bibliaóra
2017. március 29., 19:00
Színház
2017. március 29.
Ügyelet
2017. március 29.
Elváltak és újraházasodottak hétvégéje
2017. március 29.
Múzeum
2017. március 29.
Bábszínház
2017. március 29.
Kiállítás
2017. március 29.
Évfordulós ünnepség
2017. március 29.
Egy hét a sürgősségen
A hét összes eseménye »

Önök írták

Szennyes-teregetés 2013. december 05. csütörtök, 15:45
Írta: hon hunor

Megbotránkozva olvastam minap a Háromszékben Kádár Gyula polgártársam álláspontját városi tanácsunk ama bölcs határozatával kapcsolatosan, mely szerint városunk területén tilos lett a nyilvános ruhaszárítás.

Bővebben » Olvasói hírek »

Önök küldték

Emlékmű Nyárádremetén
Emlékmű Nyárádremetén
Küldő: Dezsö János
Az önök képgalériája »

Sepsi-piac

Legfrissebb hirdetések
Médiapartnerek:
Háromszék
preload preload preload preload