100 HUF = 1.2579 RON
Sepsiszentgyörgy 
Helytörténet |
VI. Kereskedelem A XIX. század első negyedéig a város kereskedelme örmények kezében volt. Ezután kezdtek beszivárogni a zsidók, akik kereskedés mellett sör-, pálinka-, szappan-, és hamuzsírfőzéssel is foglalkoztak.A XIX. század második felében kezdetét veszi városunkban a gyáripar térhódítása. 1879-ben megalakul az első székely szövőgyár, melynek legfontosabb termékei az asztalterítők, asztalkendők, derékaljak, székelyszoknyának valók, stb. A mindössze 20 munkást foglalkoztató üzem nem tudta kielégíteni a gyorsan terebélyesedo piac igényeit. A gyártelep korszerűsítése gyors ütemben haladt. 1907-ben központi légfűtéssel és villamos energiával működött. 200 szövőszék befogadására alkalmas nagyméretű szövőcsarnok építését kezdték meg.1914-ben az üzem 431 személyt foglalkoztatott, ezek sorait több mint félezer, a gyárnak bedolgozó háziiparos egészítette ki. 1899-ben létesült a város második nagyüzeme, a dohánygyár. Az új gyárépületek elkészültéig az ideiglenes szállásról a városi tanács gondoskodott. Így történt, hogy a gyár első otthona az akkor épülő kétemeletes bérpalota lett, (a mai polgármesteri hivatal) és működését több száz, főleg női munkaerővel kezdte el. Időközben a későbbi dohánygyár telkén megkezdődtek az építkezési munkálatok, melyek 1907-ben a főépülettel fejeződtek be.Még 1897-ben a városi képviselet elfogadta a villanyvilágítás bevezetésére vonatkozó határozatot, melynek eredményeként 1908-ban megindul az áramszolgáltatás Sepsiszentgyörgyön. A Brassó-Kézdivásárhely vasútvonal kiépítésével 1891-ben Sepsiszentgyörgy is bekapcsolódik az országos vasúti közlekedésbe. Közművelődés terén első helyre kívánkozik a Székely Nemzeti Múzeum 1879 szeptember 15-1 megalapítása. Ez az intézmény ugyanis, mint a neve is mutatja, az egész székelység múltjának, népi kultúrájának a kutatását vállalta fel. Tudományos céljain kívül a népnevelésben, a közművelődés terén kifejtett tevékenysége is elismerést igényel. |
|||||||||||||||||||
