Bejelentkezés



Időjárás

Szavazás

Értékelje a sugásfürdői sípályát!

Üzenőfal

Legújabb üzenet: 1 hónapja, 2 hete
  • Ceglédi Csaba:
    Eltelt 9 nap de senkitől válasz nem érkezett.Mi itt Magyarhonban kicsit pörgősebbek vagyunk.Kösz
  • Ceglédi Csaba:
    Valami miatt a telefonszámok nem mennek át.0040267313649,0040267325679,
  • Ceglédi Csaba:
    A telefonszámok még egyszer:0040267313649,0040267325679,a kislányukat Babának szólítottuk,ma kb.27 éves.Nevem Ceglédi Csaba 7400.Kaposvár Tallián Gy. u.50.0036209477519.email:cegcsaba@gmail.com segítségüket köszönöm !
  • Ceglédi Csaba:
    családot.A telefonszámuk a régi így nem kapcsolható.A telefonszámok a következők:0040267313649,0040267325679,a Posta biztos tudja,hogy ezen számok mire változtak.A hölgy neve Costa Teréz a férje román,Doru-nak szólítottuk a kisleányt Bab
  • Ceglédi Csaba:
    Tisztelt Városlakók!A segítségüket kérném egy személy ill. a családja felkutatásában.Kb. 15 éve felejthetetlen napokat töltöttünk a városukhoz közeli Sugasfürdő erdészházában.Pár éve hiába próbálom felkutatni az akkori ismerős

Csak regisztrált felhasználók küldhetnek üzenetet

A nap képe

A nap képe

Sepsiszentgyörgy - Jancsó Benedek, Budapest 1901

 

"Sepsi-Szent-György rendezett tanácsú város 7018 lakossal, az Oltnak nyugatra eső jobb partján fekszik. Neve legelőször az 1332-ből való pápai dézmák regestrumában fordúl elő. Valószinű, hogy Zsigmond király óta kezdett pusztán szokásjogon városi kiváltságokkal és jogokkal élni, melyeket azonban a székelyek közönsége nem volt hajlandó elégséges törvényes alapnak elismerni. Városi jogai elismertetéséért sokat kellett küzdenie. Különösen Brassó polgárai nem nézték szívesen Sepsi-Szent-György előhaladását, mert versenytársat láttak benne. A város fejlődését az is akadályozta, hogy a falai között lakó székely fő emberekben is hatalmas ellensége támadt. A székely fő emberek Szent-György városi szervezetének kialakúlása ellen azért küzdöttek, hogy mint falusi székely községet a maguk hatalma alá hajthassák. Városi jogát véglegesen János Zsigmondnak 1564 július 5-én kiadott oklevele óta élvezte nagyobb háborítás nélkül. Előhaladása azonban egész 1848 utánig rendkivűl lassú volt.

Sepsi-Szent-György, Nagy Lázár fényképeIgazi várossá csak az alkotmány visszaállitása (1867) után lett. Népessége megkétszereződött, értelmiségi osztálya megnövekedett, ipara és kereskedelme szépen föllendűlt. Épűletei közűl nevezetesebbek a reformátusok ódon temploma, mely a csúcsíves ablakokról és a szentélyben még épen megmaradt csúcsíves hálóboltozatról ítélve, a XIV. vagy XV. századból való. A város többi épűletei újabbak s majdnem kivétel nélkűl a tágas főtér körűl csoportosúltak. E fő teret az 1848/49-ki harczokban elesett honvédek emlékezetére egy hatalmas gránitkő-piramis díszíti. A főtér éjszaki oldalán egy terraszszerűen emelkedő, kettős fasorú sétaút mögött emelkedik a megye székháza, mely 1832-ben épűlt. Mindjárt mellette a „Ferencz József közkórház” van. Egykissé lentebb az árvaház csínos emeletes épűlete ötlik szemünkbe. A szemközti soron emelkedik a fő jóltevőjéről, gróf Mikó Imréről Mikó-kollegiumnak nevezett református főgymnasium kétemeletes díszes épűlete. Ez épűletben van elhelyezve a Cserey Jánosnétól alapított Székely Nemzeti Múzeum is. Egyike a legkiválóbb épűleteknek a közelebbi években emelt dohánygyár és bérháza, továbbá a városháza s a főtér keleti oldalán emelkedő bazárépűlet. A város egyik figyelemreméltó nevezetessége „Az első székely szövőgyár részvénytársaság” szövőgyára, mely nemcsak a legújabb rendszerű szövőgépekkel van fölszerelve, hanem egyúttal a megye terűletén tanműhelyűl is szolgál. Gyártmányai részben eredeti székely és csángó czikkekből állanak; tartósságuk és csinosságuk miatt külföldön is keresettek. A város forgalma, különösen a csiki vasút megnyilta óta, folytonosan emelkedőben van. Társadalmi élete élénk. Nemcsak a megye közigazgatásának, hanem számos állami hivatalnak is székhelye. Több jótékony és közművelődési egyesűlete is van.
Közelében, a város tulajdonában levő bükkerdőség közepén van a „Súgás” nevű fürdőtelep, mélyben négy vas- és szénsav tartalmú savanyúvízforrás buzog. Legnagyobb nevezetessége a gőzlő. Ez egy természetes szénsavat fejlesztő üreg. Az üreg fölé emelt épűletben az üregből fölfelő áramló széndioxidot a hűléses, sőt a bénúlt betegek is nagy sikerrel használják."

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VII. kötete. (Délkeleti Magyarország: Erdély és a szomszédos hegyvidékek)
Ezen rész szerzője: Jancsó Benedek
A magyar kiadás főszerkesztője, elnök: Jókai Mór
Budapest 1901
A magyar királyi államnyomda kiadása

 
Hirdetés

Eseménynaptár

Heti

2018. május 24., 09:00
Új műtárgy és tematikus délután az esztelneki ferences szerzetesekről
2018. május 24., 09:30
Szentkereszty Stephanie-emléknap
2018. május 24., 10:00
Hitélet
2018. május 24., 16:30
Mozi
2018. május 24., 18:00
Tánc
2018. május 24., 19:00
Színház
2018. május 24., 20:00
Ügyelet
2018. május 24.
Ballagás Háromszéken
2018. május 24.
Rajzpályázat a család és egészség hetére
2018. május 24.
Tudományos konferencia
2018. május 24.
Délvidéki dokumentumfilmek
2018. május 24.
Zene
2018. május 24.
Röviden
2018. május 25., 16:00
Mozi
2018. május 25., 18:00
Délvidéki dokumentumfilmek
2018. május 25., 19:00
Színház
2018. május 25., 21:00
Tánc
2018. május 25.
Könyvbemutató
2018. május 25.
Nyitott kastélyok hete
2018. május 25.
Ballagás Háromszéken
2018. május 25.
Kirándulás Lengyelországba
2018. május 25.
Röviden
2018. május 25.
Madarak és fák napja
2018. május 25.
Zene
2018. május 26., 08:00
Esküvőre készülő fiatalok számára nyitó tánc betanitása a Táncstúdióban
2018. május 26., 19:00
Ágo-gym: speciális alakformáló fitnessz hölgyek számára
2018. május 26., 20:00
Társasági tánctanfolyamok
2018. május 26.
Ügyelet
2018. május 26.
Holnemvolt meseíró pályázat
2018. május 26.
IRODALMI PÁLYÁZAT
2018. május 26.
Mozgásművészeti ÉVAD> 2O18 - új testformálási és táncoktatási lehetőségek
A hét összes eseménye »

Önök írták

Szennyes-teregetés 2013. december 05. csütörtök, 15:45
Írta: hon hunor

Megbotránkozva olvastam minap a Háromszékben Kádár Gyula polgártársam álláspontját városi tanácsunk ama bölcs határozatával kapcsolatosan, mely szerint városunk területén tilos lett a nyilvános ruhaszárítás.

Bővebben » Olvasói hírek »

Önök küldték

Tuzijatek, Kovasznai napok, 2009
Tuzijatek, Kovasznai napok, 2009
Küldő: Szasz Laszlo
Az önök képgalériája »
Médiapartnerek:
Háromszék
preload preload preload preload