Bejelentkezés



Időjárás

Szavazás

Értékelje a sugásfürdői sípályát!

Üzenőfal

Legújabb üzenet: 1 éve, 5 hónapja
  • Ceglédi Csaba:
    Eltelt 9 nap de senkitől válasz nem érkezett.Mi itt Magyarhonban kicsit pörgősebbek vagyunk.Kösz
  • Ceglédi Csaba:
    Valami miatt a telefonszámok nem mennek át.0040267313649,0040267325679,
  • Ceglédi Csaba:
    A telefonszámok még egyszer:0040267313649,0040267325679,a kislányukat Babának szólítottuk,ma kb.27 éves.Nevem Ceglédi Csaba 7400.Kaposvár Tallián Gy. u.50.0036209477519.email:cegcsaba@gmail.com segítségüket köszönöm !
  • Ceglédi Csaba:
    családot.A telefonszámuk a régi így nem kapcsolható.A telefonszámok a következők:0040267313649,0040267325679,a Posta biztos tudja,hogy ezen számok mire változtak.A hölgy neve Costa Teréz a férje román,Doru-nak szólítottuk a kisleányt Bab
  • Ceglédi Csaba:
    Tisztelt Városlakók!A segítségüket kérném egy személy ill. a családja felkutatásában.Kb. 15 éve felejthetetlen napokat töltöttünk a városukhoz közeli Sugasfürdő erdészházában.Pár éve hiába próbálom felkutatni az akkori ismerős

Csak regisztrált felhasználók küldhetnek üzenetet

A nap képe

A nap képe
Kezdőlap » Olvasói hírek » Olvasói hírek

Gondolati napló – A Magyar Mese Napja és az öngyilkos tanuló

Olvasóink értékelése: / 2
Értékelés:
2009. szeptember 28. hétfő, 09:06
Írta: Nagy Attila (Puli)   
Kategória: Olvasói hírek
 

A Magyar Népmese Napja a neves székely népmeseíró, -gyűjtő és népmesemondó, Benedek Elek születésnapján van. Benedek Elek a háromszéki Kisbaconban született. Azt hiszem, hogy nem véletlen, hogy egy székely mesemondó születésnapjára tették a Magyar Népmese Napját. Valahol ez azt fejezi, ami realitás, hogy a székely néplélek még a legmitikusabb a magyarságon belül.

Gyerekkoromban nekem is volt Benedek Elek mesekönyvem. Először Édesapám olvasott fel belőle, azután én. Nem volt nekünk tévénk. Tévé helyett Édesapám olvasott fel esténként meséket, azután, amikor nagyobb lettem, Jókai-regényeket, amik révén megszerettem a magyar történelmet. (Valeriu Braniste, aki a XIX. századi Erdélyben a román mozgalom harcosa volt mint a szebeni Tribuna újságírója, azt írta az egyik tanulmányában Jókairól, hogy ő volt a XIX. században a magyar nemzeti öntudat újjáélesztője regényei révén. Braniste Pesten végzett irodalom szakot.) A Verne-regények által, amiket Édesapám olvasott fel esténként bejártam a kerek világot. A világjárásban segített egy földgömb, amit a szüleim vettek mikulásra. Így nekem negyedikesen nem kellett földrajzot tanulnom, mert többet tudtam, mint ami a tankönyvben volt. A mesék révén megkaptam, ami a lélek mitikus rétegeihez szól, a Jókai történelmi regényekben a nemzeti történelmet szívtam magamba, a Verne-regényekben, az Egyetemesből kaptam egy leheletnyit. Utólag nagyon fontosnak látom, hogy Édesapám ezt mind élő szóban adta elő és nem elektronikus úton kaptam. Legfontosabb a mesénél és a mítosznál, hogy az élő szóban legyen előadva, a lélek a lélekkel kommunikáljon.

C. G. Jung szerint az emberi kultúra szerepe az, hogy közvetítsen az emberi tudattalan és tudat között. Az ember életében a kultúra ezen szerepe már a gyerekkorban megkezdődik, a népmesék révén. A gyerek először a népmese képei által lép kapcsolatba saját tudattalanjával, az egyetemes és saját népi kollektív tudattalannal. A népmese beavatás, ami révén aktiválódik a gyereklélek mitikus rétege, mely később alapját képezi a mítoszok befogadásának. Ha ez gyerekkorban nem történik meg, akkor a nép elveszíti mítoszait. És a nép, mely elveszíti mítoszait, az széthullik, már csak a puszta nyelv tartja egybe, ami már gyenge megtartó erő. Széchenyi nagyot tévedett, amikor azt mondta, hogy nyelvében él a nemzet. Amely nemzet már csak nyelvében él, az elveszítette önnön lelkét, igazi megtartó erejét. A népet, nemzetet az élő szóban elmesélt mese, mítosz tart meg, mely egy igazi közösségi élményt nyújt. De hol élnek a mítoszok, mesék? Önnön lelkünkben!!! A nemzet önnön lelkében él és az a megtartó ereje és nem gazdasága, GDP-je.

A mese a lelki egészség forrása már a gyerekkorban. Nem olyan rég volt, hogy Magyarországon egy tanuló, akinek nem sikerült a vizsgája, öngyilkos lett. A Napkelte műsorában, Lakat T. Károly, elbeszélgetett a gyerek szüleivel. A kérdés az volt, hogy ki hol tévedett, ki tévedett. Szerintem nem tévedett senki. A kultúránkból hiányzik a népmese és annak gyerekkori beavató szerepe. A műsorban eljutottak oda, hogy megállapították, hogy a gyerek nem tudott megbirkózni egy nem várt nehézséggel. Hát a mese épp arra tanít meg gyerekkorban, hogy küzdés, kudarcok révén születik az eredmény. A sikerorientált világunkban, ahol a kudarc nincs beépítve szervesen az életbe, ott a gyengébbek lelkileg elbuknak.

Mi a mese és a mítosz? Évezredek ősi tudása az életről, a nép életéről, eredetéről. Ez nem egy puszta tudás, ismerethalmaz volt, hanem az élet része, mely segített eligazodni az életben. De nem csak eligazított a mese, a mítosz az életben, hanem a beavatás eszköze volt. A beavatások célja meg az volt, hogy megtaláld önmagadban emberi teljességedet. Jung szerint az élet célja, hogy az emberi individuáció folyamatában megtaláljuk az igazi énünket, a népmese ennek az első foka, az élet első beavatása.

Nagy Attila Puli


 

Hozzászólások
  • Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást!
 

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
Hirdetés

Eseménynaptár

Hamarosan

Nincs esemény

Heti

2019. szeptember 18., 18:00
Bibliaóra
A hét összes eseménye »

Önök írták

Szennyes-teregetés 2013. december 05. csütörtök, 15:45
Írta: hon hunor

Megbotránkozva olvastam minap a Háromszékben Kádár Gyula polgártársam álláspontját városi tanácsunk ama bölcs határozatával kapcsolatosan, mely szerint városunk területén tilos lett a nyilvános ruhaszárítás.

Bővebben » Olvasói hírek »

Önök küldték

Vásár
Vásár
Küldő: Laukovics Hunor
Az önök képgalériája »

Sepsi-piac

Legfrissebb hirdetések
Médiapartnerek:
Háromszék
preload preload preload preload