Bejelentkezés



Időjárás

Szavazás

Értékelje a sugásfürdői sípályát!

Üzenőfal

Legújabb üzenet: 2 hete, 5 napja
  • futshop:
    okkkkkkkkkkkk
  • Gal Tunde:
    valaki nem tudja, hogy a lakonegyedi jatszoterek karbantartasa kinek a feladata?
  • janosci:
    «link»
  • Marta:
    Ganodermás kávé, tea, kakaó. Rendeles az online webáruházunkban:«link»
  • janosci:
    Smile

Csak regisztrált felhasználók küldhetnek üzenetet

A nap képe

A nap képe

Kálnoki bemutató

 

Az Olt kanyargós völgyében lefutó hegyi patakok forrását csaknem mindenütt egy-egy kisebb település őrzi.
Ezeknek egyike a Csík felé vezető vásárúttól nem messze felépült Kálnok. Korai eredetére már 1225-ben találunk utalást, amikor Miklós fiáról, Lászlóról, mint kálnoki lakosról hallunk. Az 1332., 1334. és 1335. évi pápai tizedjegyzékben Kalnuk néven szerepelt.

A falu népességét illetően a szerényebb települések egyike volt és maradt mindvégig. 1567-ben csupán 11 kapuját számlálták össze, s a XVII. század elején sem haladta meg a kb. 200-300 lelket a helység lakossága. Bármennyire is kevesen voltak, társadalma épp úgy megoszlott, mint a környék többi településeinek. A faluban lakó néhány nemesről a XV. század eleji okleveles forrásokból hallunk. 1614-ben a Bethlen Gábor rendeletére készített katonai összeírás alapján a település lakosságának több mint fele, azaz 54,2% ősi szabadparaszti státuszát még őrizte, annak ellenére, hogy igen sokuk, csaknem 40%-uk jobbágysorba kényszerült.

A faluba tartó főút mentén egy földteraszon szerény méretű kerített templom áll. Várfallal körülvett szűk udvarának közepén pedig egy többször is átépített, XV. századi templom emelkedik, amelynek korai eredetére ma már csak a felfele elkeskenyedő oldalfalak utalnak. A hajó-szentély térfűzésű, egyszerű gótikus épület a reneszánsz végén festett kazettás mennyezettel fedték újra. Színpompás, virágos mezejével nem díszíthette hosszú ideig a templom belsejét, ui. 1666. április 14-én, Apafi Mihály fejedelem döntésének értelmében, az egyházi viták megoldására kiküldött biztosok javaslatára a falu egy újabb templom építésére kapott engedélyt.

Végül így került új helyére a kazettás mennyezet, amely nemcsak a lebontást s az újonnani felrakást sínylette meg, hanem a jóval későbbi (1938. évi) átfestést is, amikor a (régi) feliratok újrafestését nem vették figyelembe. A kálnoki kerített templom alapításáról, majd a későbbiek során történt átépítésről írott forrás, vagy egyéb tárgyi emlék (kivéve a felfele elkeskenyedő oldalfalakat) nem maradt ránk. Kisebb-nagyobb javításairól is csak szórványos, újkori adataink vannak. Így például 1854-ben déli bejárata elé tornácot epítettek, majd 1880-1881-ben tetőszerkezetét kijavítva újracserepezték. Ekkortájt javították meg a karzatot, az ülőpadokat pedig újakkal cseréltek fel.

A templom épületét ovális, keskeny alapokra felrakott terméskő fallal vették körül. Építési ideje feltehetően korai, esetleg a XV. századi templomot követte. Eredti állapotában is alacsony várfalának kőrései, a várudvar szintjéről mellmagasságban nyiltak.Ezek közül a déli falszakaszon néhány még ma is látható. A keskeny várfal, a védőtorony hiánya a kerített templomok jellegzetes vonásait őrzi. A falak mögé menekült helybéliek nem is számíthattak tartós védelemre, ez csupán az átvonuló, kisebb csellengő csapatok, portyázó seregek ellen nyújthatott időleges oltalmat.

A ma fehérre vakolt várfal külső oldalának főútra néző részét napóra díszíti. A várfal nyugati részén, a bejárati kapu szomszédságában álló, fából készült haranglábat, eddigi ismereteink alapján a XVII. század végén vagy legkésőbb a XVIII. század elején emelték. Az alsó részen sátorszerűen kiszélesedő galéria található. A felfele elkeskenyedő torony fakupolájával a XVIII. században kedvelt haranglábak egyik igen szép emléke. A rá vonatkozó legrégibb feljegyzések az egyház Diariumában olvashatók: 1740-ben pedig egy másik személy a "Haranglábra adott jó akaratjából 34 garast". Építőjének, ay ácsművészetben járatos mesternek nevét nem ismerjük. A Diariumból még azt is megtudjuk, hogy 1765-ben a haranglábban két harang volt.
A ma meglévő harangok közül az egyik 1775-ben készült. Felirata: "Isten Dicsőségére öntette ezt a harangot a Kalnoki Reformata eklésia a maga költségével Anno 1775". A mellett levő kisebb 1936-ban öntetett. A harangláb legutóbbi javítására 1962-ben került sor.

Nézze meg képeinket:


 
Hirdetés

Eseménynaptár

Hamarosan

Nincs esemény

Mai

2017. április 25., 08:00
Pályázat
2017. április 25., 09:00
VÖRÖSKERESZT
A nap összes eseménye »

Heti

2017. április 24., 08:00
Röviden
2017. április 24., 10:00
A Szent György Napok programja
2017. április 24., 11:00
Hitvilág
2017. április 24., 11:00
Mozi
2017. április 24., 16:05
Képernyő
2017. április 24.
Ügyelet
2017. április 24.
Tánc
2017. április 24.
Tortoma Önképzőkör
2017. április 24.
Útlezárás
2017. április 25., 08:00
Pályázat
2017. április 25., 09:00
VÖRÖSKERESZT
2017. április 26., 18:00
Bibliaóra
A hét összes eseménye »

Önök írták

Szennyes-teregetés 2013. december 05. csütörtök, 15:45
Írta: hon hunor

Megbotránkozva olvastam minap a Háromszékben Kádár Gyula polgártársam álláspontját városi tanácsunk ama bölcs határozatával kapcsolatosan, mely szerint városunk területén tilos lett a nyilvános ruhaszárítás.

Bővebben » Olvasói hírek »

Önök küldték

Kis sétány az Erzsébet parkban
Kis sétány az Erzsébet parkban
Küldő: Laukovics Hunor
Az önök képgalériája »
Médiapartnerek:
Háromszék
preload preload preload preload