Bejelentkezés



Időjárás

Szavazás

Értékelje a sugásfürdői sípályát!

Üzenőfal

Legújabb üzenet: 4 hónapja, 1 hete
  • calificari:
    Szakképzések iskola nélkül Dolgozól egy szakmában és nincs még papírod róla? Akarsz külföldön dolgozni és még nincs szakképesítésed? Saját válalkozast akarsz inditani és szakképesitést kérnek? Nem kell suliba járnod ahoz, hogy egy
  • tana balazs:
    meg ervenyese
  • Szalteleki Edit:
    Hungarocell(sztiropor) csomagoló anyagokat készítő gyárba férfi munkaerőt keresünk. Érdeklődni a következő telefonszámokon lehet: +40754786967 vagy +40787727613
  • futshop:
    okkkkkkkkkkkk
  • Gal Tunde:
    valaki nem tudja, hogy a lakonegyedi jatszoterek karbantartasa kinek a feladata?

Csak regisztrált felhasználók küldhetnek üzenetet

A nap képe

A nap képe

Kálnoki bemutató

 

Az Olt kanyargós völgyében lefutó hegyi patakok forrását csaknem mindenütt egy-egy kisebb település őrzi.
Ezeknek egyike a Csík felé vezető vásárúttól nem messze felépült Kálnok. Korai eredetére már 1225-ben találunk utalást, amikor Miklós fiáról, Lászlóról, mint kálnoki lakosról hallunk. Az 1332., 1334. és 1335. évi pápai tizedjegyzékben Kalnuk néven szerepelt.

A falu népességét illetően a szerényebb települések egyike volt és maradt mindvégig. 1567-ben csupán 11 kapuját számlálták össze, s a XVII. század elején sem haladta meg a kb. 200-300 lelket a helység lakossága. Bármennyire is kevesen voltak, társadalma épp úgy megoszlott, mint a környék többi településeinek. A faluban lakó néhány nemesről a XV. század eleji okleveles forrásokból hallunk. 1614-ben a Bethlen Gábor rendeletére készített katonai összeírás alapján a település lakosságának több mint fele, azaz 54,2% ősi szabadparaszti státuszát még őrizte, annak ellenére, hogy igen sokuk, csaknem 40%-uk jobbágysorba kényszerült.

A faluba tartó főút mentén egy földteraszon szerény méretű kerített templom áll. Várfallal körülvett szűk udvarának közepén pedig egy többször is átépített, XV. századi templom emelkedik, amelynek korai eredetére ma már csak a felfele elkeskenyedő oldalfalak utalnak. A hajó-szentély térfűzésű, egyszerű gótikus épület a reneszánsz végén festett kazettás mennyezettel fedték újra. Színpompás, virágos mezejével nem díszíthette hosszú ideig a templom belsejét, ui. 1666. április 14-én, Apafi Mihály fejedelem döntésének értelmében, az egyházi viták megoldására kiküldött biztosok javaslatára a falu egy újabb templom építésére kapott engedélyt.

Végül így került új helyére a kazettás mennyezet, amely nemcsak a lebontást s az újonnani felrakást sínylette meg, hanem a jóval későbbi (1938. évi) átfestést is, amikor a (régi) feliratok újrafestését nem vették figyelembe. A kálnoki kerített templom alapításáról, majd a későbbiek során történt átépítésről írott forrás, vagy egyéb tárgyi emlék (kivéve a felfele elkeskenyedő oldalfalakat) nem maradt ránk. Kisebb-nagyobb javításairól is csak szórványos, újkori adataink vannak. Így például 1854-ben déli bejárata elé tornácot epítettek, majd 1880-1881-ben tetőszerkezetét kijavítva újracserepezték. Ekkortájt javították meg a karzatot, az ülőpadokat pedig újakkal cseréltek fel.

A templom épületét ovális, keskeny alapokra felrakott terméskő fallal vették körül. Építési ideje feltehetően korai, esetleg a XV. századi templomot követte. Eredti állapotában is alacsony várfalának kőrései, a várudvar szintjéről mellmagasságban nyiltak.Ezek közül a déli falszakaszon néhány még ma is látható. A keskeny várfal, a védőtorony hiánya a kerített templomok jellegzetes vonásait őrzi. A falak mögé menekült helybéliek nem is számíthattak tartós védelemre, ez csupán az átvonuló, kisebb csellengő csapatok, portyázó seregek ellen nyújthatott időleges oltalmat.

A ma fehérre vakolt várfal külső oldalának főútra néző részét napóra díszíti. A várfal nyugati részén, a bejárati kapu szomszédságában álló, fából készült haranglábat, eddigi ismereteink alapján a XVII. század végén vagy legkésőbb a XVIII. század elején emelték. Az alsó részen sátorszerűen kiszélesedő galéria található. A felfele elkeskenyedő torony fakupolájával a XVIII. században kedvelt haranglábak egyik igen szép emléke. A rá vonatkozó legrégibb feljegyzések az egyház Diariumában olvashatók: 1740-ben pedig egy másik személy a "Haranglábra adott jó akaratjából 34 garast". Építőjének, ay ácsművészetben járatos mesternek nevét nem ismerjük. A Diariumból még azt is megtudjuk, hogy 1765-ben a haranglábban két harang volt.
A ma meglévő harangok közül az egyik 1775-ben készült. Felirata: "Isten Dicsőségére öntette ezt a harangot a Kalnoki Reformata eklésia a maga költségével Anno 1775". A mellett levő kisebb 1936-ban öntetett. A harangláb legutóbbi javítására 1962-ben került sor.

Nézze meg képeinket:


 
Hirdetés

Eseménynaptár

Hamarosan

2018. január 21.
Pályázat
2018. január 21.
Pályázatok
2018. január 26.
Hitvilág
2018. január 27.
Hitvilág
2018. február 03.
Hitvilág

Mai

2018. január 21., 08:00
Irodalmi pályázat unitáriusoknak
2018. január 21., 16:00
Hitvilág
2018. január 21., 19:00
Színház
2018. január 21., 20:00
Ügyelet
2018. január 21.
Pályázat
2018. január 21.
Pályázatok
A nap összes eseménye »

Heti

2018. január 18., 09:00
Gyűjtés a főfogyasztóvédő orrára
2018. január 18., 16:00
Mozi
2018. január 18., 17:00
Könyvbemutató
2018. január 18., 20:00
Ügyelet
2018. január 18.
Röviden
2018. január 18.
Megjelent
2018. január 19., 16:00
Mozi
2018. január 19., 18:00
Kiállítás
2018. január 19., 18:00
Hitvilág
2018. január 19., 19:00
Előadások Kovásznán
2018. január 19., 19:00
Musical- és operettest
2018. január 19.
A magyar kultúra napja
2018. január 19.
Röviden
2018. január 20., 09:00
Téli túra a Tortomára
2018. január 20., 11:00
Kiállítás
2018. január 20., 18:00
Hitvilág
2018. január 20., 19:00
Színház
2018. január 20., 20:00
Rendezvény Szentivánlaborfalván
2018. január 20.
Hitvilág
2018. január 21., 08:00
Irodalmi pályázat unitáriusoknak
2018. január 21., 16:00
Hitvilág
2018. január 21., 19:00
Színház
2018. január 21., 20:00
Ügyelet
2018. január 21.
Pályázat
2018. január 21.
Pályázatok
A hét összes eseménye »

Önök írták

Szennyes-teregetés 2013. december 05. csütörtök, 15:45
Írta: hon hunor

Megbotránkozva olvastam minap a Háromszékben Kádár Gyula polgártársam álláspontját városi tanácsunk ama bölcs határozatával kapcsolatosan, mely szerint városunk területén tilos lett a nyilvános ruhaszárítás.

Bővebben » Olvasói hírek »

Önök küldték

A csíksomlyói nagy templom
A csíksomlyói nagy templom
Küldő: Farkas Márton-István
Az önök képgalériája »

Sepsi-piac

Legfrissebb hirdetések
Médiapartnerek:
Háromszék
preload preload preload preload