Bejelentkezés



Időjárás

Szavazás

Értékelje a sugásfürdői sípályát!

Üzenőfal

Legújabb üzenet: 3 hete, 2 napja
  • futshop:
    okkkkkkkkkkkk
  • Gal Tunde:
    valaki nem tudja, hogy a lakonegyedi jatszoterek karbantartasa kinek a feladata?
  • janosci:
    «link»
  • Marta:
    Ganodermás kávé, tea, kakaó. Rendeles az online webáruházunkban:«link»
  • janosci:
    Smile

Csak regisztrált felhasználók küldhetnek üzenetet

A nap képe

A nap képe

Nagyajtai bemutató

Írta: Fekete Levente, unitárius lelkész   
 

Nagyajta a húsz helységből álló Erdővidék egyik kiemelkedő fontosságú faluja. Múltban széki, kerületi és járási székhely volt. Régi vásáros hely. A Barót–Sepsiszentgyörgy–Hídvég útvonalon. A Fekete-erdő lábánál, az Olt völgyében, az Ajta patak torkánál terül el. Nagyajta közigazgatási szempontból is Háromszék vármegye része. Az 1992.évi népszámlálás adatai szerint a falu összlakossága 986 személy.

Nagyajta hírneve magyar nyelvterületen messze eljutott, a falu nagy szülöttének, Kriza Jánosnak köszönhetően. A szóban forgó unitárius püspököt nyelvészként és költőkent is számon tartják, de neve mindenekelőtt a Vadrózsák című népköltészeti gyűjteménnyel fonódott össze, amely hozzáértő munkássága nyomán 1863-ban látott napvilágot.

A falu nevének eredete a napig tisztázatlan. Benkő József (1929–1814; középajtai, köpeci református lelkész, a harlemi tudós társaság tagja, nyelvész, természettudós) szerint az AJTA megnevezés az ajtó szóból származik, mert akár Barcaságra, akar Sepsiszékre, akar Udvarhelyre szeretnénk utazni, Nagyajtán kell áthaladni. Orbán Balázs szerint e névmagyarázat kissé erőltetett. Szerinte a név ázsiai eredete valószínűbb, amelyet az itt letelepedett őseink hoztak magukkal.

Orbán Balázs A székelyföld leírása című munkájában 1222-tol számítja Nagyajta első írásos említését. II. András király a Barcaságra letelepített szászok adománylevelében Nagyajtát keleti pontként határozza meg Castrum Noilgiati, illetve Castrum Noial néven, ami arra utal, hogy a falu területén már ebben a korban erődítmény állott. Valószínű, hogy az 1241.evi mongol hadjárat alkalmával ez a var elpusztult, annyira, hogy a romok csak varjak fészkéül szolgálhattak. Talán ez magyarázza a Varjúvár elnevezését, mely azt a dombot jelöli, ahol ma a vartemplom áll.
Az 1567.évi összeírás alkalmával NAGIJAIJTA néven szerepel 61 kapuval, s így az akkori Háromszék legnépesebb településeinek egyike volt. Az 1567-ben – János Zsigmond erdélyi fejedelem által – tett jobbágyadományozásokból kitűnik, hogy Nagyajtán un. előkelő székelyek is laktak. Bethlen Gábor fejedelem rendeletére 1614-ben elkészítették a katonai lustrát, amelyből kitűnik, hogy Udvarhelyszék, Marosszék, Csík-, Gyergyó, Kászonszék és Háromszék településeinek a lakossága több mint fele arányban (60%-ban) a szabad székelyek jobbágyok és 5,1%-at nemesek alkottak.
A gazdaságilag általában fejlettnek tekinthető Barcaságnak, de főleg Brassó közelségének köszönhető, hogy Nagyajtán a XVIII. század második felében egy széles iparos réteg alakult ki. 1783. április 2-án a falu szabadalmat kap Bécsből - az uralkodói és gr. Eszterházy Imre aláírásával – hetivásár tartására, majd néhány év múlva, 1787-ben szabadalmat kap három országos vásárra: a Julianna napi, áldozócsütörtök utáni és aprószentek napi un. sokadalomra.

Nagyajtán több iskola is működött. A rendelkezésünkre álló adatok alapján sajnos nem tudjuk, hogy az oktatás mikor vette kezdetet a faluban, korai megjelenése azonban – központi fekvését figyelembe véve – biztosan feltételezhető.
Kiemelkedő oktatói voltak: Gazdag Miklós unitárius kántortanító, igazgató és Gyulai Ilona unitárius tanítónő, akik több évtizeden át elhivatott pedagógusokként tanítottak hajdani felekezeti iskolákban.
1904-1908 között közmunkával épült fel a falu központjában a dísztermet, könyvtárat, jegyzői, bírói őrsparancsnoki hivatalt is magában foglaló művelődési otthon, konyhával, illemhellyel ellátva. Az épület jelenleg a Nagyajtai Polgármesteri Hivatal székhelyéül is szolgál. A dísztermet ízlésesen kiképzett páhollyal látták el, metszett tükrökkel és díszített öntvénykályhákkal szereltek fel. Mai neve Kriza János Művelődési otthon.
Jelenleg 953 lakósa van a falunak. Nemzetiségi megoszlás szerint: 871 magyar, 77 román, 4 roma, 1 nemet. Felekezeti szempontból 487 unitárius, 270 református, 100 romai katolikus, 69 görögkeleti, 13 evangélikus, 11 adventista és 3 görög katolikus van a faluban.

Nagyajtán 3 templom és 2 kápolna van. A reformátusok mostani temploma 1847-ben épült, a harangtornyot 1856-ban fejezték be. Karzat- és padlóinak kazettáit sajátos virágdíszítéssel Vajdáné Pánczél Johanna nyugalmazott tanítónő festette 1999-ben. Készítésében segített id. Vajda Gyula nyugalmazott tanító, unitárius jegyző.

Nagyajtán a reformáció korai megjelenésére következtetni lehet abból kifolyólag, hogy a Barcaság szomszédságában, Brassó közelében, Nagyajta lakói korán tudomást szerezhettek a Szászföldön elterjedt és megerősödött lutheri reformációról.

A falu területén levő vártemplom az unitáriusok tulajdonában volt. Orbán Balázs A székelyföld leírása című munkájában egy kisebb református templom építésről tudósit, amelyet a krónikás Cserey Mihály épített a családja és a faluban élő kisszámú reformátusok részére, a vártemplomról keletre, ami melle a reformátusok temetkeztek családtagjaikkal együtt. A mai napig is református temetőrésznek tartják a nagyajtaiak a vártemplom körüli közös temető keleti részét.

Az első templom a XIII–XIV. században épült félköríves szentélyzáródással. E templom szentélyrészét a XV. század folyamán lebontottak, és helyébe a ma meglévő, a hajóval egyforma szélességű a hétszög három oldalával záródó csúcsíves szentélyt építettek, amelynek mennyezete kettősen hornyolt, égetett agyag bordázatú, forgórózsás boltzárókővel végződő, gótikus hálóboltozatban fejeződik be. A diadalív enyhén csúcsíves, melyet vagy a szentély építősekor, vagy 1512-ben építettek. Ez utóbbi évszámot a diadalív hajó felé néző párkányán találták az 1956.évi javítás alkalmával, amikor valószínűleg a hajó falait megemeltek, és gazdag csillagrendszerű, kőbordázatú dongaboltozattal láttak el.

A volt szentélyrész keleti végében felépített karzaton található az egyházközség második orgonája, melyet Rieger Ottó budapesti orgonaépítő mester készített 1912-ben. Az egyházközség első orgonáját feltehetően 1845-ben készítette Eindreas Eitel orgonaépítő, melyet a nagyajtai egyházközség a Fogarasi Unitárius Egyházközségnek adományozott.

Az unitárius egyházközség tulajdonában jelenleg három harang van. A legrégebbi 1793-ban készült a brassói Andraschof Efraim harangöntő műhelyében. Ez a kisharang 1993-ban elhasadt. Ma is látható a torony első emeleten.

Az egyházközség használatában lévő nagyharangját Nagyszebenben öntöttek 1924-ben, a "Ferroagricola" öntőműhelyében. Súlya több mint 500kg. Rajta a következő felirat olvasható: Öntette a nagyajtai unitárius egyházközség közössége közadakozásból 1924 Ferroagricola Nagyszeben.

Az ódon templomot várfalak övezik. A ma is látható várfalakat feltehetően a XVI. század második felében kezdtek építeni, a XVII. sz. első felében fejeztek be. Szabálytalan négyszög alaprajzuk reneszánsz hatást tükröz. Kezdetben a sarkakon, illetve a keleti fal középen kapurések voltak.

Az É-Ny-i sarokbástyát 2001-ben sikerült felújítani a Határon Túli Magyarok Hivatalának támogatása által a Köpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Hivatal közreműködésével Benczédi Sándor és Máthé László segítségével.

A vártemplom bejáratánál latható az 1996-ban készült millenniumi szoborcsoport, mely a hét vezért jelképezi, valamint a 2001. május 23-an felavatott, Erdélyben egyedülálló Szabadság-emlékmű, amely az 1956. évi magyar forradalmat követő időszakban fogolyként bebörtönzött unitárius egyházi emberek tiszteletére készült.

Nézze meg képeinket:




Nagyajtai Unitárius Egyházközség

Bankszámla szám:
BANCA ROMANA DE DEZVOLTARE
SUCURSALA JUDETEANA COVASNA
Cod IBAN
RO71BRDE50SV03408741500 /ROL
RO71BRDE50SV03501831500 /USD

 
Hirdetés

Eseménynaptár

Hamarosan

2017. április 28., 14:30
Képernyő
2017. április 28., 18:00
Magyar hagyományőrző fórum
2017. április 28., 18:30
Tortoma
2017. április 28., 19:00
Tánc
2017. április 28.
Ügyelet
2017. április 28.
Hitvilág

Mai

2017. április 28., 08:00
Röviden
2017. április 28., 08:00
Pályázat
2017. április 28., 11:00
A Szent György Napok programja
2017. április 28., 14:30
Képernyő
2017. április 28., 18:00
Magyar hagyományőrző fórum
2017. április 28., 18:30
Tortoma
2017. április 28., 19:00
Tánc
2017. április 28.
Hitvilág
2017. április 28.
Ügyelet
A nap összes eseménye »

Heti

2017. április 26., 07:00
Útlezárás
2017. április 26., 08:00
Röviden
2017. április 26., 11:00
Mozi
2017. április 26., 11:00
A Szent György Napok programja
2017. április 26., 18:00
Bibliaóra
2017. április 26., 18:00
Előadások és könyvbemutatók
2017. április 26.
Létlelet
2017. április 26.
Hitvilág
2017. április 27., 08:00
Röviden
2017. április 27., 08:00
Szent György lovag kerestetik
2017. április 27., 09:00
Kiállítás és a hónap műtárgya a múzeumban
2017. április 27., 11:00
A Szent György Napok programja
2017. április 27., 18:00
Előadások és könyvbemutatók
2017. április 27.
Ügyelet
2017. április 27.
Magyar hagyományőrző fórum
2017. április 27.
Kiállítás és beszámoló
2017. április 28., 08:00
Röviden
2017. április 28., 08:00
Pályázat
2017. április 28., 11:00
A Szent György Napok programja
2017. április 28., 14:30
Képernyő
2017. április 28., 18:00
Magyar hagyományőrző fórum
2017. április 28., 18:30
Tortoma
2017. április 28., 19:00
Tánc
2017. április 28.
Hitvilág
2017. április 28.
Ügyelet
A hét összes eseménye »

Önök írták

Szennyes-teregetés 2013. december 05. csütörtök, 15:45
Írta: hon hunor

Megbotránkozva olvastam minap a Háromszékben Kádár Gyula polgártársam álláspontját városi tanácsunk ama bölcs határozatával kapcsolatosan, mely szerint városunk területén tilos lett a nyilvános ruhaszárítás.

Bővebben » Olvasói hírek »

Önök küldték

Tűzijáték
Tűzijáték
Küldő: Antal Levente
Az önök képgalériája »

Sepsi-piac

Legfrissebb hirdetések
Médiapartnerek:
Háromszék
preload preload preload preload