Bejelentkezés



Időjárás

Szavazás

Értékelje a sugásfürdői sípályát!

Üzenőfal

Legújabb üzenet: 1 éve, 5 hónapja
  • Ceglédi Csaba:
    Eltelt 9 nap de senkitől válasz nem érkezett.Mi itt Magyarhonban kicsit pörgősebbek vagyunk.Kösz
  • Ceglédi Csaba:
    Valami miatt a telefonszámok nem mennek át.0040267313649,0040267325679,
  • Ceglédi Csaba:
    A telefonszámok még egyszer:0040267313649,0040267325679,a kislányukat Babának szólítottuk,ma kb.27 éves.Nevem Ceglédi Csaba 7400.Kaposvár Tallián Gy. u.50.0036209477519.email:cegcsaba@gmail.com segítségüket köszönöm !
  • Ceglédi Csaba:
    családot.A telefonszámuk a régi így nem kapcsolható.A telefonszámok a következők:0040267313649,0040267325679,a Posta biztos tudja,hogy ezen számok mire változtak.A hölgy neve Costa Teréz a férje román,Doru-nak szólítottuk a kisleányt Bab
  • Ceglédi Csaba:
    Tisztelt Városlakók!A segítségüket kérném egy személy ill. a családja felkutatásában.Kb. 15 éve felejthetetlen napokat töltöttünk a városukhoz közeli Sugasfürdő erdészházában.Pár éve hiába próbálom felkutatni az akkori ismerős

Csak regisztrált felhasználók küldhetnek üzenetet

A nap képe

A nap képe
Kezdőlap » Olvasói hírek » Olvasói hírek

Magyar sorskérdések – A székely és román ravaszság közötti különbségek

Olvasóink értékelése: / 5
Értékelés:
2010. március 05. péntek, 15:29
Írta: Nagy Attila (Puli)   
Kategória: Olvasói hírek
 

Nem olyan rég, a Duna TV Kívánságkosár műsorában Kisgyörgy Zoltán a Háromszék napilap újságírója, bemutatta új könyvét a székely várakról. Utána azt csinálta, mint minden székely Pesten, góbéskodott. Egy történettel bemutatta, hogy a székely milyen talpraesett, bemutatta a székely furfangot.

Ez a székely furfang, talparaesettség számomra, ha székelység történelmét nézem, inkább színpadiasnak, önámítónak hat, mert nehéz történelmünkben nem nagyon tetten érhető.

Az igazi furfang a tudatalattiból, a lélek mélyéről jön, a lélek segítsége, az ösztönök munkája, hogy az ember könnyedén, erőfeszítés nélkül megoldja az élet nehézségeit. A furfang az emberi lélek mitikus rétegéből jön, a népmesék tanúsága szerint, ahol a hős ravaszsággal, azzal, ami túlmutat a ráción, oldja meg a problémát – és nem a mai problémamegoldó puszta rációval. Így a furfangban van valami szellemi. A szellemi, erőfeszítésmentes, mi a furfangot jellemzi. A furfang egy szellemi állapot, ami szellemi, az vertikális, a vertikális meg Istennel köt össze, tehát vallási.

A szellemi, vallási arra hivatott, hogy a nemzetet mindennapjaiban is egy szellemi, lelki energiaként segítse. A mi furfangos góbétörténeteink ezért pusztán irodalmi műfajok, mert ezt a mély, mitikus, mondhatni szakrális lelki, ösztönös talajt nélkülözik, és ezért nem mondhatjuk, hogy a furfangos szellemi könnyedség tetten érhető történelmünkben.

A székely könnyedén vicces a Tamási novellákban, de nemzeti megmaradásában görcsösen kapaszkodó, ami a horizontális jellemzője. Puszta megmaradásáért küzd, görcsösen, és nem használja a Vertikális, erőfeszítés nélküli, felhajtó erejét.

Van nemzet, mely mondja magáról, hogy furfangos és van, mely nem mondja, csak gyakorolja, ez a román. A románságot történelmében jellemzi a mély ösztönösség, létezni a kisebb erőfeszítés irányába, a lélek energiáira alapozva.

És ezt velünk, székelyekkel szemben bizonyították is. A történelemben a ravaszságára színpadiasan büszke székely, kiben jó adag kultúrgőg is van a románokkal szemben, messze alulmaradt a kevésbé gőgös és kevésbé színpadias román ravaszsággal szemben. Erre a jó példa a csíkiak esete Groza Péterrel. Ő volt ám a ravasz, Groza Péter, nem a székely, mert elhitette nagyon sok székellyel, magyarral és nagyon komoly tudásúakkal, hogy székely, magyar barát, közben a legravaszabb székely-, magyarellenes román politikus volt. Na de lássuk a csíki történetet.

Abban az időben Szeredában a román kormányhivatal ajtajára ki volt írva, hogy csak románul szabad beszélni. Ezt a csíki székelyek jelentették Grozának. Ő ki is szállt. A székelyek előadták panaszukat magyarul, mert Groza tudott magyarul. Miután meghallgattak őket, odalépett a magyar nyelvet tiltó felirathoz és letépte. Erre fel az addig magyarul beszélő székelyek, Grozaval, boldogan csak románul beszéltek.

És itt nagyon fontos megemlíteni, hogy Groza egy ortodox papnak volt a fia. A románság életében az ortodoxia betöltötte azt a szerepet, hogy szellemi, lelki erőforrás legyen, a vertikális legyen, mi biztosítja az erőfeszítésmentes felhajtó energiát. Ezzel szemben nekünk, székelyeknek, magyaroknak a nyugattól örökölt, vagyis ránk erőszakolt kereszténységünk nem tölti be ezt a szerepet, mert nyugati módon, inkább a horizontálisba helyezi a vallásos életet, a külsőbe, az erőfeszítésbe. Ezért választottuk a megmaradásnak mindig is a nagyobb erőfeszítéssel járó oldalát. Ezért irtott a török bennünket. Őket miért nem? Mert ösztönösen a kisebb ellenállás felé törekedtek!!!

A románság elmondhatja, amit a székely nem, hogy a furfang nemzeti megtartó erő volt. De a lényeg az, hogy hencegünk vele, mi székelyek.

A románokkal szemben való alulmaradásunk okait soha nem vizsgáltuk meg szellemi, lelki téren, hogy valahol ott veszítettünk, és Trianon csak ennek a következménye volt a maga igazságtalanságával együtt. Ezt a területet most is fontos volna vizsgálni, mert alulmaradásunk a románokkal szemben most is tart, nem egy lezárt folyamat.

Az autonómia-törekvésünknek van egy nagy fogyatékossága, hogy csak a külsőre, a horizontálisra, az erőfeszítésre helyezi a hangsúlyt, az intézményre, a gazdasági oldalra. Holott a nemzet megtartója a vertikális, az erőfeszítésmentes szellemi, lelki energiák, mi ezzel állunk rosszul. Autonómiája csak a szellemnek, a léleknek van. Igazi élete annak van csak, ami autonóm.

Ami élő az spontán, ezért mondhatjuk, hogy az autonóm ami spontán. Az intézményekről épp ez nem mondható el.

 

Nagy Attila (Puli)


 

Hozzászólások
  • Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást!
 

3.26 Copyright (C) 2008 Compojoom.com / Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."

 
Hirdetés

Eseménynaptár

Hamarosan

Nincs esemény

Heti

2019. szeptember 18., 18:00
Bibliaóra
A hét összes eseménye »

Önök írták

Szennyes-teregetés 2013. december 05. csütörtök, 15:45
Írta: hon hunor

Megbotránkozva olvastam minap a Háromszékben Kádár Gyula polgártársam álláspontját városi tanácsunk ama bölcs határozatával kapcsolatosan, mely szerint városunk területén tilos lett a nyilvános ruhaszárítás.

Bővebben » Olvasói hírek »

Önök küldték

Dori, figyelj!
Dori, figyelj!
Küldő: Dezsö János
Az önök képgalériája »

Sepsi-piac

Legfrissebb hirdetések
Médiapartnerek:
Háromszék
preload preload preload preload