Elvándorlás Nagy-Britanniából

Nyomtatás
2014. május 19. hétfő, 08:28
Kategória: Közélet
 

Angliában lépten-nyomon magyar pincérekbe, kiszolgálókba ütközünk, de százával dolgoznak magyarok a londoni City pénzintézeteiben is, s a kórházakban sok a magyar orvos.

A szolgáltatóiparban gyakorta képzett, diplomás vendégmunkások pazarolják mindazt, amit odahaza megtanultak, de vagy azért vannak itt, mert svájci frankban felvett bankkölcsönt kell törleszteniük, vagy mert világot akarnak látni, s valamicske pénzt megtakarítani. Olykor feltűnik egy-egy bánatos intellektuel is, aki panaszolja, hogy a hazai légkör kikezdte tűrőképességét, kettészakadt a társadalom, nem tetszik a Bethlen-korszakra emlékeztető konzervatív-keresztény politika, mely úgymond nem enged mozgásteret a baloldalnak.

Attól eltekintve, hogy az Európai Unió által biztosított szabad munkavállalási joggal élve a magyarokénál sokkal nagyobb – immár milliós – az Angliába érkezett lengyelek száma, ne felejtsük el, hogy a valaha volt legrugalmasabb globális munkapiaci adottságok korában élünk. Európában elsősorban azért van munkaerő-vándorlás, mert a 25 és 44 év közti lakosok oda költöznek, ahol magasabb keresetet, esetleg jobb munkakörülményeket remélnek, s Angliában még fejlett szociális ellátásban is részesülhetnek.

Ám az érvénysülési igyekezet késztette elvándorlás a nyugat-európaiakra, így a britekre is vonatkozik. Tíz éve most először kezdi meghaladni az érkezők száma a távozókét: a tendencia 2013 első felében kezdett megfordulni. Akkor (hat hónap alatt) már „csak” 320 ezren hagyták el a szigetországot, jobb kereseti lehetőségeket és napfényesebb tájakat keresve. Elsősorban oda vágynak, ahol semmiféle nyelvi nehézségük nincs: Ausztrá­liába és Új-Zélandra. De újabban megindult a komoly arányú kivándorlás Indiába és Kínába (főként Hongkongba) is, ahol a kreatív szakmák brit munkakeresőit várják tárt karokkal, például a gyógyszerészeti laboratóriumokban vagy mérnöki irodákban. (Az angolok nem takarítani és pincérkedni mennek.) Tíz év alatt kétmillió brit szakember távozott az országból, valamint 125 ezer nyugdíjas, aki életét Dél-Európa napfényes tengerparti üdülőhelyein akarja befejezni. (A Costa Braván már olyan sokan vannak, hogy választás előtt érdemes külön kampányolni köreikben, hogy a pártok elnyerjék levélszavazatukat.) Immár 1,3 millió egyetemi végzettségű brit dolgozik külföldön (és közel egymillió felsőfokú végzettségű német).

Nick de Bois konzervatív párti parlamenti képviselő teszi gyakran szóvá, hogy a szakembereket maradásra kellene bírni, mert kárba vész a képzésükre fordított igyekezet, csökkenteni kellene a jövedelemadót, kedvezőbbé tenni a lakásvásárlási hitelrendszert. A legtöbben ugyanakkor el sem jutnak az elvándorlásig, csak ábrándoznak róla. De egy friss felmérés szerint az angolok 48 százaléka gondolkodik a mai világban adott lehetőségek kihasználásán; 71 százalékuk jobb munkalehetőséget szeretne, 64 százalékuk kényelmesebb életet, kevesebb stresszt, s úgy tudják, mindezt Ausztráliában találnák meg.

Szakértők szerint 15–20 éven belül kiegyenlítődhet a kelet-közép-európai és a nyugati EU-tagországok életszínvonala. Ha majd ott tartunk, vajon hányan költöznek el, s közben hányan térnek vissza a saját országukba?

Sárközi Mátyás

(Forrás: Heti Válasz)

Forrás: Háromszék Napilap (www.3szek.ro)