Nemzeti-területi autonómiát követelnek a krími tatárok

Nyomtatás
2014. május 19. hétfő, 08:38
Kategória: Közélet
 

A krími tatárok nemzeti-területi autonómiát követelnek maguknak a Krím félszigeten, és felszólították minden demokratikus állam kormányát és parlamentjét, valamint a nemzetközi szervezeteket, hogy lépjenek jogaik helyreállításáért. Az erről szóló határozatot a krími tatárok kitelepítésének 70. évfordulójáról megemlékező gyásznagygyűlésen fogadták el.

Menetelnek a tatárok Fotó: ReutersA nagygyűlést a Szimferopol­hoz tartozó Ak-Mecset települé­sen szervezték, miután az Orosz­ország által bekebelezett ukrajnai félsziget szakadár vezetése megtiltotta, hogy a központi Lenin téren gyűljenek össze. A krími tatároknak a település felé tartó menetoszlopait az OMON nevű különleges rendőri alakulat és a felettük köröző katonai helikopterek kísérték. Szimferopol több utcáját páncélozott harcjárművekkel zárták le.

A határozat megfogalmazói elsődleges intézkedésként a történelmi megnevezések visszaállítását és olyan törvények elfogadását követelik, amelyek szavatolják a krími tatárok által megválasztott képviseletek működését a krími köztársaság döntéshozói és végrehajtói szerveiben. Ezenkívül követe­lik a krími tatár nép össznemzeti kongresszusa, a Kurultáj, valamint az általa létrehozott önigazgatási szervek, a Medzslisz (a krími tatárok döntéshozó-végrehajtó szerve) és egyéb regionális és helyi intézmények elismerését, mint az „őshonos krími nép” képviseleteit. A határozatban felszólítanak a krími tatárokkal szembeni politikai, nemzetiségi és vallási diszkrimináció és elnyomás azonnali beszüntetésére.

Közben Olekszandr Turcsinov, Ukrajna ügyvivő államfője az elnöki honlapon nyilvánosságra hozott közleményében szolidaritását és támogatását fejezte ki a krími tartárok és más kitelepített etnikumok képviselői iránt az évforduló alkalmából. Hetven évvel ezelőtt a kommunista, sztálini rezsim kegyetlen bűncselekményt követett el: a helyi nemzetiségek képviselőit tömegesen telepítette ki a Krím félszigetről, alaptalanul azzal vádolva meg őket, hogy együttműködtek a hitleristákkal – jelentette ki üzenetében. Megemlítette, hogy nemcsak krími tatárokat, de görögöket, bolgárokat, örményeket, törököket, irániakat és olaszokat is kitelepítettek a félszigetről. A totalitárius hatalom mindent elkövetett azért, hogy megállítsa a kitelepített etnikumok nemzeti fejlődését, megsemmisítse nemzeti emlékeiket, kultúrájukat és nyelvüket – tette hozzá az ideiglenes elnök. Turcsinov ígéretet tett arra, hogy bármilyen politikai és gazdasági helyzetben Ukrajna továbbra is támogatni fogja a Krímbe visszatelepülteket és leszármazottjaikat. Ma, amikor a totalitárius rezsim árnyéka újra megjelent a Krím fölött, amikor tömegesen sértik meg az elfoglalt félsziget lakóinak jogait, kifejezzük szolidaritásunkat és támogatásunkat a krími tatárok és más deportált etnikumok képviselői iránt. Meggyőződésem, hogy mindig együtt maradunk, legyőzzük a nehézségeket, visszaállítjuk Ukrajna területi egységét, és méltó életet teremtünk önmagunknak, gyermekeinknek – hangsúlyozta az ügyvivő államfő.

1944. május 18-án kezdődött el a krími tatárok kitelepítése a Krím félszigetről Közép-Ázsiába. Az egész nép kitelepítését – azaz kollektív megbüntetését – a sztálini rezsim azzal indokolta, hogy állítólag tömegesen együttműködtek a német és román megszállókkal a második világháború idején. Történészek adatai szerint a mintegy 200 ezer kitelepített 40 százaléka vesztette életét a kegyetlen körülmények, éhezés és betegségek következtében. A Szovjetunió összeomlása után, a kilencvenes évek elején fokozatosan kezdtek visszatérni a tatárok ősi földjükre, a Krím félszigetre.

Forrás: Háromszék Napilap (www.3szek.ro)